A védelem alapja a mechanikai eszközök olyan kialakítása, ami akár a meghiúsulásig is késleltetheti a betörést. Mint említettük, tökéletes biztonság nincs, a feltörhetetlen ingatlant még nem találták ki. A mai – különösen házgyári – lakások azonban túlságosan sérülékenyek.

Szakembereink a decentralizált védelemre helyezik a hangsúlyt. Ez annyit jelent, hogy a nyílászárók (kapu, ajtó, ablak) mindegyik elemének összehangolt megerősítése szükséges, hiszen a betörő mindig a leggyengébb láncszemet keresi és találja meg.

A mechanikai védelem legjelentősebb alkotóeleme az ajtó, melynek biztonságossága négy elemtől függ: az ajtótoktól (ajtófélfa), az ajtólaptól, a pánttól és a zárszerkezettől.

Az ajtólap ellenállóképessége akkor jó, ha az tömör fából, fémből, avagy belső rácsozattal készült. Elterjedtek az üreges – hullámlemezzel vagy salakgyapottal kitöltött – ajtók, amelyek kívül, belül furnérlemezzel vannak borítva. Ezen ajtóknak mechanikai értéke nincs, erősebb nyomással beszakíthatók vagy percek alatt átvághatóak. Jó megoldás, ha az ajtólap belső oldalára acéllemezt szerelnek.

Általában elhanyagolt, ám elsődleges kérdés az ajtótok erőssége, a toknak a falazathoz való rögzítése. Indokolt, hogy a tok a tégla- vagy betonfalba több falazókörömmel legyen beépítve és a takaróléceket erős facsavarok tartsák. Sajnos nem ritka, hogy az ajtótok takaróléceit 6-8 közönséges szöggel erősítik a falhoz és lényegében ez jelenti a nyílászáró védelmét. Kellő megerősítést jelent, ha az ajtótokot oldalanként három helyen megfúrják és Dübel csavart vagy acélcsapokat süllyesztenek a falba.

Az ajtólapot a tokhoz többnyire gyenge ellenállású, befúrós pánttal rögzítik. Ezeket célszerű megerősíteni úgy a tokszerkezetben, mint az ajtólapon, például átmenő kapupánt csavarral, kiemelésgátló szerkezettel vagy a pántok fölé behajtott biztosítócsavarral.

A zárszerkezet akkor hatásos, ha az több ponton (középütt, alul, felül) nyújt védelmet. Hangsúlyozzuk, hogy a lakás biztonságát nem csupán a zárszerkezet minősége határozza meg, hanem a nyílászáró egésze. Hiába szereltünk két, három drága zárat, ha például az ajtó a toknál bedönthető, a diópántnál kiemelhető, az ajtólap játszikönnyen befeszíthető, az ablak benyomható. A fő zárnak számító bevésőzárak mellett mégis javasolt kiegészítő (rácsavarozós) zár, illetve hevederzár alkalmazása.

A mechanikai és elektronikai védelem biztosítási követelményei

A vagyon védelmének egyik formája a biztosítás, mely fedezetet nyújt a véletlen, váratlan károk negatív hatásai ellen. A biztosító egyfelől átvállalja a partnerétől a kockázatot, másfelől viszont igyekszik azokat minimalizálni.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által elfogadott és alkalmazott „Betöréses-lopás-rablásbiztosítási Szabályzatban” meghatározott értékhatárokig vállalja a kockázatviselést betöréses lopás és rablás esetén. Az értékhatárokhoz védelmi előírások párosulnak. A következőkben ebből adunk rövidített áttekintés, mivel valamennyi biztosító társaság akkor térít betörési kárt, ha a károsult a MABISZ Szabályzatban foglalt védelmi követelményeknek eleget tett.

Minimális mechanikai védelem állapítható meg, ha

• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 centiméteres, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minősül:

• a minimum 5 csapos hengerzár
• a minimum 6 rotoros mágneszár
• a kéttollú kulcsos zár
• a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma a 10.000-et meghaladja
• az egyedi minősített lamellás zár

A lakat nem minősül biztonsági zárnak!

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, padozatai, födémszerkezetei és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a minimális mechanikai védelmen felül:

• A 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok, stb.) ráccsal, vagy ezzel egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve minősített biztonsági üveggel védettek.
• A nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést magakadályozó módon – a falazatokhoz vannak erősítve, legalább három helyen, a tokmagasság arányos távolságában.
• Az ajtószerkezet megerősített kivitelű, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védett. Bevésőzár esetén az ajtólap keskenyebbik oldala fémlemezzel megerősített.
• Az ajtólap minimum 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve. A záráspontosság 5 mm-en belüli. Az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja. A zárást minimum 2 db biztonsági zár végzi.
• A zárreteszek (ajtó esetében) legalább 20mm mélységet foglalnak el a zárólemezben. Fatok esetén megerősített zárlemez szükséges.
• A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 15 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafallal azonos értékű.

Teljeskörű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei, és a külső nyílászárók az alábbi követelményeket kielégítik a részleges mechanikai védelmen felül:

• támadható nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelő rácsszerkezettel védettek
• az ajtólap és az ajtótok fémből, vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm
• a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást kell biztosítson a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 20 mm mélyen zárnak
• az ajtólap és az ajtótok zárpontossága 2 mm-en belül van
• a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 38 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű vagy azt meghaladja

Az elektronikai védelemnek is megvannak a követelményei, melyből példaként megemlíteném a minimális elektronikai védelmet.

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, a felületvédelem csak a 2 méternél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

• betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre
• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot, a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon
• burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett anyagból készüljön
• az egyes részek meghibásodását, a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsolóberendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni. A rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható
• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel
• az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa. Elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa
• a szabadtéri, a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Betörés elleni védelem
Taktikai tanácsok a betörés megelőzése érdekében
Elektronikai védelem
Lakások mechanikai, fizikai védelme